Shogun SE

2008-02-16
Debrecen

A Magyar Kyokushin Karate története

Mielőtt áttekintenénk a magyar Kyokushin 25 esztendős történelmét, néhány mondat erejéig vissza kell térnünk a gyökerekhez, azaz 1950-es évekhez, mikoris Masutatsu Oyama, kitalálta" a kyokushint. A japánban élő, de koreai származású karatemester - eredeti neve Young-choi - saját tapasztalatai alapján, valamint néhány más ágazat elemeit felhasználva teljesen új, küzdelemcentrikus rendszert hozott létre. Oyama 1948-ban 18 hónapra elvonult a világ zajától, teljesen egyedül elmélkedett és gyakorolt a chibai Kiyosumi-hegyen. Mikor úgy érezte, eléggé felkészült tudása bemutatására, az Egyesült Államokba utazott, ahol aztán óriási közönségsikert aratva tulajdonképpen megalapozta világhírnevét. Bárkivel hajlandó volt kiállni, verekedni" Töréstechnikai bemutatói, állatokkal vívott küzdelmei bizonyították az általa kidolgozott küzdőrendszer erejét. A Kyokushin Karate ettől kezdve villámkarriert futott be. Rendkívül gyorsan terjedt el világszerte, s mára már elismerten a legnépesebb távol-keleti harcművészeti ágnak tekinthető.


NÉHÁNY ÉVSZÁM OYAMA ÉS AZ Ő KARATÉJA TÖRTÉNELMÉBŐL

1952 - a chicagói karate szervezet meghívására tizenegy hónap alatt 32 bemutatót tartott és 7 küzdelemben vett részt.

1954 - megnyitotta első dojoját Tokió egyik kerületében Mejiroban.

1955 - eljutott Dél-Amerikába és Európába.

1956 - bejárta egész Délkelet-Ázsiát.

1958 - Hawaii-ban megalakult az első tengerentúli klub.

1961 - dojo nyílt San Franciscoban és Los Angelesben, valamint megtartották az első észak-amerikai nyílt bajnokságot.

1963 - Oyama Európában, Amerikában és Dél-Afrikában népszerűsítette a kyokushint. Elkezdődött Ikebukoroban (Tokió) a Kyokushin, szentélyének" a Honbunak az építése.

1964 - hivatalosan is megalakították a Nemzetközi Karateszövetséget.

1965 - az angol Steve Arneil elsőként teljesítette a száz ellenfeles küzdelmet.

1967 - Kato Ausztráliát is megismertette a Kyokushin karatéval.

1968 - Ogura Brazíliában tette le a kyo alapjait. Oyama ellátogatott Angliába és Jordániába. Megalakult az Európai Karate Szövetség.

1969 - Dél-Afrikában és Délkelet-Ázsiában is létrehozták a szövetséget.

1972 - Mészáros Attila megtartotta első hivatalos Kyokushin karate edzést Budapesten, a Testnevelési Főiskolán.

1974 - Oyama Iránban magának a hercegnek, Sharamnak tartott bemutatót.

1975 - Tokióban megtartották az első nyílt karate világbajnokságot, melyre 36 ország 128 versenyzője nevezett.

1976 - Adámy István megnyitotta első dojoját.

1977 - Adámy István megszerezte az első dant.

1978 - Londonban megrendezték az első Európa-bajnokságot, Furkó Kálmán megszerezte az első dant. Szolnokon megtartották az első magyarországi nemzetközi nyári edzőtábort.


KEZDETI LÉPÉSEK MAGYARORSZÁGON

A Kyokushin karate hazai megalakításában, két embernek, a ma már 5 és 6 danos mestereknek, Adámy Istvánnak és Furkó Kálmánnak vannak elévülhetetlen érdemei. A hatvanas-hetvenes évek fordulóján leginkább csak néhány újsághírben értesülhettek a távol-keleti sportágak (akkoriban ez elsősorban természetesen a cselgáncsot jelentette) hívei, hogy olyan harcművészeti ágak is, léteznek szakágak is, léteznek, mint Kyokushin, shotokan, vagy éppen a taek-won-do, bár Polyák József önvédelmi és küzdelmi bemutatóin már el-elhangzott a bűvös szó KARATE. A külföldi lapok hevenyészett fordításai alapján, néhány küzdősporttal foglalkozó magazin segítségével, szinte könyvből tanulták az első mozdulatokat a Testnevelési Főiskola hallgatóira ill. a köréjük csapódó fiatalokra épülő csoport tagjai. Bokszolók, birkózók, cselgáncsosok egyaránt megtalálhatóak voltak a spontán szerveződő harcművészeti csoportban. Felváltva olvasták föl, illetve gyakorolták a hallottakat a főiskola tanára, dr. Galla Ferenc vette pártfogásába a karatéra kíváncsi diákokat, ezzel nagyban hozzájárult, hogy a karate megvethette lábát hazánkban. A magyar cselgáncsválogatott 1972-ben, Göteborgban járt, ahol tagjai megismerkedtek, egy távolba szakadt hazánkfiával" név szerint Mészáros Attilával 2. dan, aki akkor már igencsak otthonosan mozgott a Kyokushin karate mozgáskultúrájában. Az Európa-bajnokság ideje alatt Mészáros Attila nem csak tolmácsolt a Hetényi, Horváth, Tuncsik nevével fémjelzett válogatottnak, hanem bemutatót is tartott számukra.

Érdekes sztori is fűződik egyébként Mészáros Attilához, és Horváth István hoz (jelenleg a magyar cselgáncsválogatott szövetségi kapitánya): a két férfi egy napon, ugyanazon kórházban született Budapesten. Az orvosok véletlenül elcserélték a két gyereket, s csak pár nap múlva derült ki a tévedés. Attól kezdve a két család szoros, baráti kapcsolatban áll egymással. Ezek ismeretében nem véletlen, hogy a svéd állampolgárként nyilvántartott Mészáros felkereste a Göteborgba látogató Horváth Istvánt.

Első hazalátogatása alkalmával Mészáros Attila megtartotta bemutató edzését a Testnevelési Főiskolán. Furkó Kálmán végzett testnevelőként látogatott vissza a tréningre, melyen a később ismertté vált karatésok közül csak Adámy István volt jelen. Azért akadt a résztvevők között olyan, aki a. későbbiek során világhírnévre tett szert, de egy egészen más műfajban.

Nagy Jenő, a Benkó Dixiland bendzsósa szintén az első "fecskék" közt hallgatta az új "igehirdetést".

Ettől kezdve esztendőkön keresztül egyedül készültek a magyar Kyokushin karate hívei, az évente hazalátogató Mészáros Attila instrukcióit követve kapaszkodtak egyre feljebb a ranglétrán. Az első övvizsgán, 1973-ban Furkó Kálmán 3. Adámy István 5. kyu fokozatot kapott., majd tizenkét hónap elteltével, mindketten sikerrel teljesítették a 2. kyu követelményeit. Ekkorra már Kovács Ferenc is csatlakozott az úttörőkhöz, sőt nem sokkal később Koczor Attilával, Budán Lászlóval és Joháczi Józseffel bővült a névsor. Az 1972-es hivatalos edzést követően öt évvel pedig "megszülettek" az első danos mesterek Magyarországon. Adámy István Lengyelországban tett eleget a fekete öv követelményeinek, Furkó Kálmán viszont hazai környezetben, Szolnokon, a Shihan Howard Collins vezette I. nemzetközi nyári edzőtáborban harcolta ki a sempai titulust. Az angol mester, aki 1972-ben, Tokióban teljesítette a 100 ellenfeles kumitét kifejezetten Mészáros Attila kérésére vállalta el a vizsgáztatást. Tulajdonképpen ettől kezdve nyilváníthatjuk hivatalosan is "nagykorúnak" a magyar Kyokushin karatét.


A TERJESZKEDÉS IDŐSZAKA

Ebben az időszakban, ha nem is gomba módra, de egyre jobban szaporodott a Kyokushin klubok száma. Érdekes módon a fővárosban elsősorban az egyetemek nyitottak kaput a harcművészetnek hódolni kívánó fiatalságnak, így Adámy csoportjának is például kezdetben a Közgazdasági Egyetem adott otthont. A főváros mellett két vidéki bázis tevékenysége érdemel említést ebből az időből, Szolnokon és Székesfehérvárott óriási lelkesedéssel vetették magukat a szervezés fáradtságos munkájába a hangadók. Nekik köszönhetően napról-napra növekedett a csoportok létszáma. A hetvenes évek végén azonban hiába űzték már több ezren a karatét, a sportvezetés nem igazán fogadta el a különböző irányzatok létjogosultságát, így a kyokushinét sem. Mígnem aztán a rendkívül gyors terjeszkedést látva 1980. január elsejével az OTSH végül engedett a rá nehezedő nyomásnak és hivatalosan is elismert sportágnak nyilvánította a karatét, s ekkor megalakulhatott a Magyar Karate Társadalmi Szakbizottság.

Mire azonban idáig eljutott az Országos Testnevelési és Sporthivatal, a magyar kyósok már túl voltak egy világbajnoki szereplésen. A Tokióban megrendezett vb-n Adámy István, Furkó Kálmán, Kivés György és Somogyi Zsolt képviselte színeinket, s utóbbi a legjobb 32 közé verekedte magát. "Idegenlégiósként" csapatunkat erősítette a lengyel Marek Drozdowski is. A 80-as győri nyári nemzetközi edzőtáborban 2 danos vizsgát tett Adámy István és Furkó Kálmán, akik változatlan lendülettel népszerűsítették a kyokushint. Nem sokáig kellett várni az első nemzetközi sikerre sem, az 1982-es londoni Európa-bajnokságon Bódi István a 80 kilogrammos súlycsoportban a dobogó harmadik fokára léphetett fel.

Bár számszerű adatok csak a kilencvenes évektől állnak rendelkezésünkre, nyugodt szívvel állíthatjuk, a Kyokushin karate fejlődése töretlen volt Magyarországon - 1996-ig.

Ez utóbbi esztendő történései azonban egy külön fejezetet érdemelnek.

A KYOKUSHIN HAZAI ATYJA: SHIHAN FURKÓ KÁLMÁN

Nyírbátorban született 1947. január másodikán. A hazai Kyokushin karate szülőatyja, érdemei elévülhetetlenek, hogy a Kyokushin nemcsak megvetette lábát Magyarországon, hanem a legnépszerűbb távol-keleti harcművészeti ággá fejlődött. Középiskolás korában még az atlétika állt érdeklődése középpontjában, súlylökőként, kalapács vetőként ért el másodosztályú eredményeket. Érettségi után első nekifutásra nem vették fel a Testnevelési Főiskolára, s mivel vasútgépészeti technikumot végzett, a szakmájában helyezkedett el a MÁV-nál. Egy esztendő múltán előfelvételit nyert a TF-re, s Egerbe, a felderítőkhöz vonultatták be katonának.

Akkor döntötte el, egyszerre lesz testnevelő tanár és katonatiszt. Honvédségi ösztöndíjasként végzett a főiskolán, ám bármennyire is szeretett volna Szolnokra kerülni, Vácra vezényelték. Még főiskolás korában kötött szorosabb ismeretséget a cselgánccsal, majd a karatéval. Váci katonatisztként is hetente visszajárt az Alma-materben megtartott cselgáncsedzésekre, így résztvevője volt 1972-ben a Mészáros Attila vezette első Kyokushin tréningeknek. Az elsők között vett részt külföldi versenyen, 1976-ban, Krakkóban, 1977-ben, Pozsonyban lépett tatamira. Még ebben az esztendőben (október 24-én), Szolnoki LTE néven megalakította saját klubját, majd az első nyári nemzetközi edzőtáborban (1978) sikeres vizsgát tett az első dan övfokozatra. Meghívottként szerepelt az 1979-es tokiói világbajnokságon, ahol egy kanadai karatéka ütötte el a továbbjutástól. Ekkor találkozott először Masutatsu Oyamával, az alapítóval. Az állandó edzés, gyakorlás eredményeként 1980-ban a második, 1983-ban a harmadik dan követelményeit is sikeresen teljesítette. A sosai több alkalommal is meghívta a Honbura, ahol Sosay Oyama adta át az 5. dant Furkó Kálmánnak 1989-ben. Lehetősége nyílott a japán karatékákkal való közös tréningekre. 1984-ben például hetvenkét napot edzett együtt vendéglátóival, s végül négy danos mesterként tért haza. 1989-ben kapta meg a munkája elismeréseként az ötödik dant. Mesterként válogatott versenyzők egész sorát nevelte, tanítványai bajnoki címek tucatjait nyerték az elmúlt húsz esztendőben. A Magyar Kyokushin Karate Szervezet elnöke, a szolnoki Banzai KKK klubvezetője, az Európai Kyokushin Karate Szervezet elnökségi tagja, a technikai bizottság vezetője. A Kyokushin karate nemzetközileg ismert és elismert képviselője.